Az első utam Szingapúrba – 2. rész: Szuperhősök és lótuszvirág

Ez a bejegyzés affiliate linkeket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy ha ezekre kattintva vásárolsz, akkor én abból jutalékot kapok. Ettől a termék nem kerül többe, sőt lehet, hogy még olcsóbb is.

A kiállítás végeztével egy teljes napunk volt felfedezni Szingapúrt. Nagyon izgatott voltam és egy rakat mindenképpen látni szeretném típusú attrakció volt a fejemben. Ez a város az a fajta, amelyet nem érdekel, hogy te milyen típusú utazó vagy – csak az ételért mész, felfedezni mész, a kultúra érdekel vagy éppen bulizhatnékod van hajnalig – megpróbál szórakoztatni és a lehető legtöbbet nyújtani számodra. És sikerül is neki! Egy nap ugyan nem sok, arra viszont bőven elég, hogy felfedezzünk a Marina Bay kerület egy részét és kipróbáljuk a legvagányabb szuperhősös éttermet valaha.

Singapore_2A szokásos kiállításra rohangálós útvonalunkkal kezdtük a túrát, mivel még korábban kiszúrtunk néhány „igen csak jó lenne megnézni” pontot, mikor siettünk kiállítani. A Szingapúr folyó partján sétálgatva egyszer csak kiszúrtam egy kolibrit, ahogy keresi a nektárt és száll virágról virágra. Sose láttam még előtte ilyen picike madarat, így nagyon belelkesített a dolog! Kaptam is elő a telefonom, hogy megörökítsem a pillanatot, de lassú voltam, a kolibri viszont gyors, így mire fotóztam volna, már tovább is állt. Bár nagyon szeretek fotózni és jó lett volna megörökíteni életem első kolibrijét, de az élménynek köszönhetően visszakaptam valamicskét a gyermeki lelkesedésemből, amit nagyon jó volt újra átélni és ezt nem kaptam volna meg, ha csak egy kis képernyőn keresztül látom – azt hitted elhagyom a teljesen feleslegesen kimondott életbölcsességeket, de nem.

 

Folytatva az utunkat, elsétáltunk a Művészetek és Tudományok Múzeuma előtt is, aminek a különlegessége abban rejlik, hogy a teljes épület úgy néz ki, mint egy lótuszvirág. A különleges építmény otthont ad rengeteg kiállításnak amelyek eredményesen ötvözik a különböző tudományágakat a művészettel. A közvetlen közelében egy bevásárlóközpont kapott helyet, amelynek fő küldetése, prezentálja a világ összes luxusmárkáját – legalábbis elég sokat. Mivel ez a pláza is Szingapúrban van, ezért ez nem csak egy pláza. Helyett kapott benne ugyanis egy különleges kialakítású esővíz gyűjtő, a Rain Oculus. A kialakításnak köszönhetően a benne összegyűlt víz örvényszerűen folyik le a tartályba, ami nem hangzik túl izginek, de elképesztő látvány.

Mivel már a szobám ablakából is látszott a hatalmas hajó, amit Sands SkyPark névre kereszteltek el, már akkor eldöntöttem, hogy én ezt látni akarom, amikor még azt sem tudtam mi ez vagy mire jó. Mert hát milyen vagány már, hogy van egy hajó az 56. emeleten?! A technológia csodájának hála nagyjából 20 másodpercünkbe került, amíg 56 emeletet lifteztünk felfele, mindezt úgy, hogy közben nem is éreztük a sebességét. A belépőjegy relatíve drága volt, viszont a látvány, ami fogadott minket, abszolút megérte a kifizetett összeget. Nem tudtunk olyan fotót készíteni, ami nem úgy nézett ki, mint egy képeslap – megpróbáltam, nem ment. Mindent látni lehetett onnan fentről, de a legelképesztőbb látványt a 101 hektáron elterülő botanikus kert, a Gardens by the Bay nyújtotta. A szinte már futurisztikus látkép a 18 darab Szuperfa névre keresztelt vertikális kialakítású kerteknek volt köszönhető, amelyek egyenként 20-25 méter magasak.

 

A következő látványosság az óriáskerék volt, amely a magasságának köszönhetően, igencsak meghatározza a város látképét. Viszont, ahogy ezt már Szingapúrtól megszokhattuk, ez nem csak egy óriáskerék. Ahogy beléptünk, egy lélegzetelállító kertben találtuk magunkat, méghozzá tóval, vízeséssel, halacskákkal, kismadarakkal és ezernyi gyönyörű növénnyel benne. Míg sétáltunk a kabinok felé, keresztülmentünk egy múzeumon is, ami bemutatta, hogyan épült az óriáskerék. Az üvegkapszulával felfele liftezve realizálódott bennem egy különös érzés mégpedig, hogy 150 méter magasan lengedezni egy üveggolyó belsejében egyszerre félelmetes, viszont a látvány miatt lenyűgöző is.

 

Az ebédünket a világ legmenőbb helyén fogyasztottuk el! A kaja nem volt semmi különös, sőt a csirke még egy kicsit nyersre is sikerült, viszont minden szuperhősös volt! Még a poharak is Batman köpenyt kaptak, ami igencsak különlegessé tette az élményt. Ha kipróbálnád, akkor a bevásárlóközpontban találod.

Az egész napos sétálgatás és a – nem túl kiadós, mivel a nyers csirkét nem esszük meg – ebéd után, leültünk kicsit pihengetni egy mesterségesen telepített tó partjára, ami a város közepén kapott helyet. Tele volt lótuszvirággal, ami a lemenő nap fényében egy varázslatos és nagyon békés látványt nyújtott.

Singapore_19

I would like to hear from you

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..