Születésnap Pozsonyban

Ez a bejegyzés affiliate linkeket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy ha ezekre kattintva vásárolsz, akkor én abból jutalékot kapok. Ettől a termék nem kerül többe, sőt lehet, hogy még olcsóbb is.

Közeledik egy számomra igen fontos személy születésnapja. Nem csak a kollégám, de a szomszédom is, viszont mindenek előtt, a barátom.

Elég sok ötletem volt, hogy mit adhatnék neki, de valami igazán különlegeset szerettem volna. Szerencsére ő is szeret utazni, így úgy döntöttem, hogy egy gyors kirándulás Pozsonyba tökéletes ajándék lesz. Ezt csak megkoronázta a tény, hogy az esemény a karácsonyi vásárok idejére esett, így biztos voltam benne, hogy jó lesz ez. Teljesen titokban neki is álltam szervezkedni és annyit mondtam neki, hogy öltözzön melegen, csomagoljon pizsit, meg három tundrabugyit és a többit hagyja rám.

Őszintén szólva egy kicsit nekem is szükségem volt erre. Mind a kettőnknek kellett ez egy kicsit. Mindent hátra hagyva, semmivel nem törődve, csak nevetgélni, várost nézni, kicsit szórakozni, meg úgy egyáltalán kikerülni az év végi hajrá alól.

Néha, mindannyiunknak kell az ilyen – ej, de bölcs vagyok ma reggel…

A fentiek szellemében el is indultunk egy napfényes szombat reggelen.

Még mindig nem sejtette, hogy hova megyünk és annyira izgatott voltam, hogy mit fog hozzá szólni, hogy egy idő után már nem bírtam magammal és elárultam neki… én meg az a lepcses szám. Szerencsére nagyon boldog volt és örült az úti célunknak, hiszen hozzám hasonlóan még ő sem járt Pozsonyba sosem.

Miután sikeresen becsekkoltunk – szépen, ősmagyarul mondva – a hostelünkbe – Hostel Narva-nak hívják és teljes mértékben tudom ajánlani. Csendes volt és nagyon tiszta, viszont ha itt szeretnél megszállni, akkor mindenképpen kelleni fog valamilyen jármű, ugyanis a tömegközlekedés nem igen alternatíva itt a külvárosi rész susnyájában.

Ha nem a susnyásban szeretnél megszállni, hanem a belvárosban, akkor is van választék. Íme: 

Booking.com

Szóval miután becsekkoltunk, lepakoltunk és kiörömködtük magunkat, hogy végre itt vagyunk, elindultunk a belvárosba, felfedezni a karácsonyi vásárt.

A pozsonyi karácsonyi vásár

Pozsony óvárosa egyszerűen elbűvölő, ráadásul a nyugati oldalát a Duna szegélyezi, ami egy picit azért a kényelmes otthon érzését keltette. A szűk utcácskákon tekeregve, mindenhol valamilyen meglepetésbe vagy egy újabb látványosságba botlottunk. A színesre festett, régi épületek mellett ugyanúgy megtalálhatóak voltak az újabb építésűek is, amely egy igen különleges – ismét csak budapesti – hangulatot kelt.

Első megállónknak természetesen a karácsonyi vásárt választottuk, ami a főtéren kapott helyet. Nagyjából 100 fabódé kínálta a különböző étel és ital különlegességeket, nem is beszélve a töménytelen mennyiségű szuvenírről. Céltalanul sétálgatva folytattuk utunkat, de így is sikerült megannyi múzeumba és történelmi épületbe belebotlani, sőt még egy esküvőt is sikerült – távolról – megnézni. Ami viszont igazán tetszett, az a street art – utcai művészet -, mint a festmények és a vicces szobrok, köztük néhány igen meglepő, viszont páratlanul kreatív darabbal.

 

Az egyik kedvenc alkotásom a Cumil névre hallgató férfi, aki 1997 óta nézelődik kifelé a csatornából.

Mindenkinek kötelező látványosság a Szlovák Nemzeti Múzeum, a Prímási Palota – ami nem elég, hogy csodaszép, de ráadásul még rózsaszínű is! – vagy éppen a Szent Márton Dóm, ami a legnagyobb és legöregebb templom egész Pozsonyban és ismert úgyis, mint a Magyar Királyság koronázási színtere.

 

A Szent Márton utca igazából egy tipikus sétálóutca annak minden bájával és tengernyi szuvenír bolttal, viszont ami, a végén vár – és a jó turista által Mihálykapuként is ismeretes – az egyszerűen gyönyörű. És nem is ez a legjobb benne. Csak menj be alá és meg fogod látni, ugyanis ott megtalálod a Kilometre Zero elnevezésű óriási iránytűt. De Te ne állj meg itt! Menj tovább és még annál is egy kicsit és hipp-hopp ott találod magad, ahol mi is voltunk. Az igazi óvárosban még szűkebb utcákkal és egy kicsit sem szép, ellenben nagyon romantikus környezetű híddal, tele titok lakatokkal.

Ránk esteledett, mire elértük a pozsonyi várat és ennek köszönhetően zárva is volt, így bemenni ugyan nem tudtunk, viszont megkerülni igen. Ez pedig sokkal jobb volt, mintha bejutottunk volna – bár fogalmam nincs milyen a vár belülről, így biztos persze nem vagyok benne -, ugyanis a látvány lélegzetelállító volt.

Bratislava_31

Jó tudni, ha erre jársz: sehol nem fogsz tudni dugóhúzót venni! Szülinapoztunk, ne ítélkezz! Szóval, megvolt a bor, megvolt a hozzá illő harapnivaló és megvolt a hihetetlen akarat is, amely arra irányult, hogy valahol találjunk bármilyen olyan eszközt, amivel a dugót ki lehet varázsolni az üvegből!

Ha van erre bevált praktikád, akkor ötleteket várok a komment szekcióban odalent vagy Facebookon a csoportban – rontsuk el egymást hülyeségekkel.

Tehát ahogy jártuk a boltokat, dugóhúzót ugyan nem nagyon találtunk, orchideát viszont igen. Komolyan mondom! Pozsony városa valamiért orchideákra van szakosodva, így minden harmadik boltban lehet kapni és nagyjából minden hatodikban csak ezt lehet megvásárolni.

Az utolsó utáni boltban végül megtaláltuk az áhított kincset, de köszönhetően a hosszú napnak egy korty bor után mind a ketten kidőltünk és békésen szuszókáltunk. De akkor is megérte!

Bratislava_13

Megannyi – biztos vagyok benne, hogy – bámulatos helyet hagytunk ki az idő szűke miatt, így biztosan viszont látjuk még egymást Pozsonnyal.

I would like to hear from you

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..